2011. július 21., csütörtök

Arpasel - Vartopel gerinc - Fogarasi Havasok


Azt hogy milyen régen készülök már átmászni ezt a gerincet nem is tudom már. Miután újra elmaradt két egymást követő hétvégéről is, foggal-körömmel kapaszkodva a tervhez végre eljutottunk.  Az időjárás előrejelzés is bátorító volt, és csak egyetlen csapattárs mondta vissza a túrát. Négyesben futottunk neki a Balea tó fölötti meredek emelkedőnek, gyerekesen örülve annak hogy a 2,5 órás autózás után újra beindulhat a vérkeringés végtagjainkban. Ja, a csapat tagjai? Hát a szokásos: M. Laci, G. Laci, Cs. Enikő no meg jómagam. 

Balea tó .. előtérbe G. Laci

Alig vártam hogy felérve a nyeregbe megláthassam a reggeli napfényben fürdő Kecske tó mélykék felszínét, hiszen  két utolsó látogatásomkor sűrű ködbe burkolózva, jeges esővel védekezve vonult vissza. Nem csalódtam … a látvány , bár ismerős,  most is ugyanolyan lenyűgöző volt mint ahogyan mindig is.

 
Kecske tó

  



Szó szerint rongyosra fotóztam a környékét … végül társaim után rohanva tértek vissza gondolataim az előttünk álló feladatra.  Gyors tempóban hagytuk magunk mögött A Kecske csúcs deli lábán áthaladó ösvényt, majd leereszkedve a Kecske csúcs alatti glaciális völgybe látjuk meg a mászóút beszállását jelentő kis nyerget. Rövid csúszkálással harántoljuk a völgy deli fekvése ellenére még mindig megmaradt hólejtőket, majd meredek kőfolyáson emelkedünk a beszállásig (Portita Arpaselului – az Arpasel kapuja).  Energiapótlás alatt alakul ki a 2 kötélpáros, G. Laci zergéket filmez az alattunk lévő katlanban, majd le is ereszkedik felhozni az Enikő zsákját amely egy rövid és elegáns mozdulattal lefordult a keskeny sziklapárkányról, hangos csattanásokkal tűnve el a tátongó mélységben. 

Az Arpasel-Vartopel gerinctúra vázlata északról nézve ... mi nyugatról keletre (jobbról balra) másztunk

Eközben az első kötélpáros (M. Laci és jómagam) – ezzel is erősítve sógorságunk kötelékeit J – elindulunk az első szakaszon. Pontosabban Laci indul, én meg biztosítok, hiszen 2 gyönyörű kötélhosszas mászással indít a gerinctúra. Az első stand után szembesülünk a legnehezebb lépéssel, egy párméteres áthajló traverz. Nem is tehnikailag hanem inkább pszihésen nehéz, merthogy az első kötélhossz enyhe jobbharántjai eredményeként itt már igencsak messze van alattunk a völgy, és a kitett és elkerülhetetlen lendület megköveteli az erős pszihikumot. Ez egyébként az egész túra legnehezebb lépése is …

M. Laci a traverz után ...
A továbbiakban könnyű a gerinc, és bár bekötve maradunk, standépítés nélkül, párhuzamosan haladva lehet követni a keskeny gerincélet. Az úgynevezett “Nyuszifülek” (Urechile Iepurelui) előtt kisebb szünetet iktatunk be, hátha társaink is utolérnek, de a hátizsák utáni ereszkedés túl sok időt igényelt, sehol nem látni őket … pár fotó erejéig még várunk, aztán beereszkedünk a Nyuszifülek alatti nyeregbe. 

Visszatekintve az első tornyokra ... háttérben a Kecske csúcs (balrol - 2494 m) és a Buteanu csúcs (jobbra - 2507m)
Az alattunk elterülő Arpasel völgy

M. Laci a keleti Nyuszifül nyugati falán ...
... itt meg jómagam ugyanott ..

A nyugati fül nem mutat nehézséget, egy egészséges fogásokkal tele kémény vezet fel a tetejére. Laci plusszprogramként visszaereszkedik, és kimássza az egyik jobboldali – nehezebb – változatot is. Mivel társaink továbbra sem tűntek fel a láthatáron, folytatjuk útunkat. A kalauz szerinti fakultativ kötélereszkedés valóban túl könnyű ahhoz hogy kötéltehnikákkal pazarolnánk az időt. Óvatos mozdulatokkal ereszkedünk a Nyuszifülek közé, majd örömmel vegyes fenntartással nyugtázzuk hogy a keleti fül valóban nehezebb dió lessz, és bár igen kevés biztosítószeg van benne, mégis bőven akad fogás/állás a falban.  Természetesen Laci növeli a nehézségi fokozatot egy rövid ereszkedés utáni alsóbb pontról indulva.  A fotózás kedvéért visszaereszkedik a standból, felcipeli a nehéz tükrös fotógépet, hogy majd engem is lencsevégre kapjon mászás közben. A torony tetejéről rövid kötélereszkedés juttat a Nyuszifülek utáni nyugati nyeregbe, hátunk mögött tudva a kötélbiztosítást igénylő szakaszokat. Véleményünk szerint innen sem árt legalább egymáshoz kötve folytatni, egy esetleges zuhanást megelőzve a továbbra is kitett gerincen.  Ahogy B. Zoli mondta blogján: “ az ördög nem alszik ” J.  

A Kis Árpás csúcs (2460 m)

Csapattársaink az első Nyuszifülön ... háttérben látható  a Caltun-Lespezi ikercsúcsa (2510 m)

Középen láthatóak a Nyuszifülek ... jobbra meg a Vartopel csúcs
.... háttérben megjelenik a Vistea - Moldoveanu csúcs is (2527 illetve 2544 m)

Újabb szünetet tartunk, de már látjuk a tempósan haladó csapattársakat, így nyugodtan nézünk a maradék táv elébe – persze a kötelező fotózás után.  Három egymás utáni csúcson haladunk át (Adam, Fantanii, Vartopel csúcsok), majd végigmásszuk a tűhegyes és kitett Vartopel gerincet. Igazán látványos, mindkét oldalon mély szakadék tátong, dőlt gránittáblákon egyensúlyozgatunk a már tisztán látható “Portita Arpasului” nyeregig, amely egyben a mai feladat végét is jelenti. 

Rhododendron myrtifolium
Campanula alpina


Rövid szieszta a nyereg fölötti szélesebb gerincen, majd amikor társaink utolérnek együtt ereszkedünk le jelzett turaösvényre a Fereastra Zmeilor (Sárkányok ablaka) kilátópontnál.  Visszafele már cask M. Laci vállalkozik egy újabb kitérőre.  Kiderült hogy az Enikő zsákjából még mindig hiányzik egy-két kiegészítő felszerelés amiért érdemes újabb probát tenni a meredek vályúban. Nemsokára Laci újra lent van, nála az elveszett cuccok is. Egy utolsó kapaszkodó a Kecske tóig, majd újabb fotók után lassan ereszkedünk be a várakozó autóig. Nincs más hátra mint újabb 2-3 órás ücsörgés az autóban.

Kecske tó alatt kialakult tavacska ...
Tükröződések a Balea tavon ......



PS: ezen leírás alatt jutott eszembe hogy érdemes lenne közzé tenni pár olyan mászóútvonal rövid leirását amely ugyancsak élménymászás lehet. Mint például a Bucegi hegységben található Picatura gerinc, Costila-Galbenele gerinc vagy Moraru fogak útjait. Nos . .elő kell keressem a fotókat az arhívumból, és akkor majd újra jelentkezem .. 









2 megjegyzés:

Bedő Zoli írta...

Te, nekem úgy tűnik, Csulak egészen meg van "emberesedve"...ejsze jó az asszon konyhája vajmi?? :-))

NaturePhotoBuilder írta...

:)) .. házasember, vagy mi .. de ne busujj bírja, most is formába van.

Megjegyzés küldése