2009. szeptember 3., csütörtök

Magas Tátra 2009

Nos ... úgy néz ki hogy nekem a Tátra túrák mindig egynaposra sikerülnek. De ha több napra készülök akkor is biztosan csak egyetlen napon lessz jó idő, csakhogy az egyensúly ne bomoljon fel.

Igy hát ez évben is egyetlen napra jártunk át Szlovákia északi részére – ezúttal is Budapestről indulva. Mint régi ismerősök, magabiztosan hajtottunk be a Csorba tó alatti parkolóba, több mint 4 órás autókázás után. Mai turánk célja a Tengerszem (Rysy-SLK) csúcs, amit ugymond „családias” hangulatban szeretnénk elérni, hiszen párommal Sz. Zsuzsával és testvérével Sz. Árpival alkotjuk a csúcstámadó csapatot. Árpival már számtalan túrán voltunk együtt, de Zsuzsa is járt már a Kárpátok nemegy hegységében velem, utoljára éppen a Bucegi-ben, ami egyben teszt volt erre a Tátra kimozdulásra. A teszt teljes mértékben sikeres volt, problémánk nem lehet ezúttal sem.

A Csorba tó (Strbske Pleso-SLK) 1346 méteren van, igencsak kényelmes megoldás innen kezdeni a napot. A Tátra hires Magisztráléján indultunk el a Poprádi tó irányába, túránk első állomása. A Magisztrálé az a turistaösvény amely szinten haladva gyakorlatilag körbekerüli a hegyet, érintve a menedékházak jó részét. Kiépitett, kövekkel kirakott, és kényelmes megközelitést biztosit a magasabban fekvő régiók felé.
Először ijedten figyeltük a tömeget, amely egy emberként hömpölygött a parkolóból. Remélve hogy itt nem mindenki a Poprádi tó fele igyekszik, elvegyültünk a kavalkádba. Megnyugodva láttuk hogy az emberek nagy része másik irányt követve elfordul. És tényleg, a lassan egyre meredekebb hegyoldalon csak néhány csoport van előttünk. Sokat viszont nem kell emelkedni, hiszen a Poprádi tó is csak 1494 méteren van, az út nagyrészét szinten kell megtenni. Néhány fotó a kibontakozó gerincekről, elkerüljük a csoportok legtöbbjét, és kevesebb mint 1 óra alatt el is érjük a tavat.


Itt, jóég tudja honnan, ismét rengeteg a turista, igyekszünk is késlekedés nélkül továbbállni. Pedig a Poprádi tó gyönyörű, érdemes megkerülni, eltölteni kis időt fotózással. De a csúcs még messze van, és ma még ott is fennt szeretnénk állni.

A Poprádi tó

Zsuzsa

A Menguszfalvi völgy lassan beszűkül, és mi a jobboldalon folyó Békáspatak mentén igyekszünk elérni a Békás tavakat rejtő felső katlant. Jó tempóban kanyargózunk felfele, 1920 méteren elérjük a tavakat, majd a hatalmas gránitkövek árnyékában pihenünk. A turisták, hegymászók ide is tömegesen jönnek fel, és úgy néz ki ... hogy egészen a csúcsig nem fogjuk élvezni a hegy csendjét.

A Sátán és a Bástya csúcsok


A Békás-tavi torony

A Békás tavak egyike


A következő célpont a Hunfalvi hágó alatti menedékház. Itt jelennek meg az első fixkábelek. Nincs türelmünk kivárni a dróton csüngő embersort, a sziklákon röviditünk, majd újból kiépitett „lépcsősoron” kerülgetjük a lelkesnek tűnő turistacsoportokat.


Tömeges hegyi turizmus



A menedékháznál (2250m) csak igen röviden időzünk, innen 10 percre van a hágó, ahol végre végiglátni a Magas Tátra teljes gerincét. Bár a fények nem túl jók, fotózás nélkül nem lehet kibirni a kitárulkozó hegy látványát.


És aztán átfurakodva a embereken végre fennt állunk a Tengerszem 2499 méteres csúcsán. Kb. 4 órát másztunk a parkolótól a csúcsig. Jó eredmény. Sajnos elférni nemigen lehet, az egymásba kapaszkodó emberek látványa nem látszik túl biztonságosnak, hiszen a hegyoldal lengyelországi része igencsak meredek, a rossz oldalon akár többszáz métert is lehet zuhanni.

A csúcs lengyel oldala

Jobbnak látjuk lennebb ereszkedni a nyugati gerincen, ahol már nyugodtan fogyaszthatjuk el a csúcscsokinkat. Messze lent látni a lengyel oldalon közeledő mászókat, akik sokkal nehezebb körülményekkel birkóznak meg e csúcsélményért. Hátuk mögött csak a Halas meg a Tengerszem tavak kékes felszine csillog.

A Halas és a Tengerszem tavak

Árpi és Zsuzsa

A Békás tavak a csúcsról

Köröskörül pedig a Tátra számtalan gránitoszlopai emelkednek a magasba. Látni a keleti oldalon uralkodó Lomnici csúcsot is ... előző túráim emlékei előtörnek ... majd felismerem a Magas Tátra legmagasabbját is, a 2655 méteres Gerlachfalvi csúcsot. Árpi a nyugatra látható Kriván akkor még havas csúcsán eltöltött óráira emlékezik ...

Jobbra hátul a Gerlachfalvi csúcs

Csakhogy én is rajta legyek :-)

A Jeges és a Cseh tó

Visszatekintve a Tengerszem csúcsra

Megkezdjük az ereszkedést, újra fotózunk a hágón ahol mostmár objektivjeinknek kedvezőbb körülmények uralkodnak, majd megállás nélkül jutunk el a kitett láncos részekig. Zsuzsa szorongásai alaptalannak bizonyultak, nyugodtan ereszkedünk le, csak a Békás tavak partján állva meg egy rövid fotózásra.


Az út tovább is a már ismert vonalat követi, a Poprádi tóhoz már le sem megyünk, igyekszünk hátrahagyni a egyre hosszabbra nyúló erdei ösvényt.


Visszaérve még bejárjuk a Csorba tó egy részét, majd éhesen esünk neki az autó csomagtartójában váró elemózsiának, ott a parkoló betonján, nem törődve az esetleges kiváncsi tekintetekkel.

Csorba tó


És még ma vissza kell érni Budapestre is ...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése